Csupán néhány szó

Valaki egyszer megkérdezte, miért írok verseket,

Egyszerűen gondolkodás nélkül feleltem:

Nem magamnak írom ezeket,

Hanem távoli embereknek,

Kik nem tudják, hogy én miért írok, s ki vagyok.

Egy bíztató szóra várnak, de arra nagyon.

Én e szót írom le, s elviszem,

Bárhová, bárkinek, de elviszem.

Haldoklónak életerőt,

Szinglinek szeretőt,

Nyomoréknak új utakat

Némának szavakat,

Vaknak jó derűlátást,

Árvának gondoskodást.

Kik bárhol eme világon,

Olvassák verseim immáron,

Szavaimban megtalálják,

Mit többet kérni nem mertek már:

Életerőt, utakat, derűlátást,

Szeretőt, szavakat, s gondoskodást.

Én e szavakat írom le, s elviszem,

Bárhová, bármikor, bárkinek, de elviszem

Válaszom ehelyett, csak ennyi volt kurtán,

Csupán jobb világot szeretnék, semmi mást.

2007. november 22.

/csütörtök/