Csupán néhány szó
Valaki egyszer megkérdezte, miért írok verseket,
Egyszerűen gondolkodás nélkül feleltem:
Nem magamnak írom ezeket,
Hanem távoli embereknek,
Kik nem tudják, hogy én miért írok, s ki vagyok.
Egy bíztató szóra várnak, de arra nagyon.
Én e szót írom le, s elviszem,
Bárhová, bárkinek, de elviszem.
Haldoklónak életerőt,
Szinglinek szeretőt,
Nyomoréknak új utakat
Némának szavakat,
Vaknak jó derűlátást,
Árvának gondoskodást.
Kik bárhol eme világon,
Olvassák verseim immáron,
Szavaimban megtalálják,
Mit többet kérni nem mertek már:
Életerőt, utakat, derűlátást,
Szeretőt, szavakat, s gondoskodást.
Én e szavakat írom le, s elviszem,
Bárhová, bármikor, bárkinek, de elviszem
Válaszom ehelyett, csak ennyi volt kurtán,
Csupán jobb világot szeretnék, semmi mást.
2007. november 22.
/csütörtök/
|