„ Emberi törvény: kibírni mindent, s menni, menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már Benned: remények és csodák.” (Hemingway)

"...mert ami értelmet ad az életnek, értelmet ad a halálnak is..."

„Ha úgy érzed, te vagy a világon a legszomorúbb, máris felderülhetsz, hiszen valamiben "leg" lettél.”

„A halál mindenkire rámosolyog. Az ember nem tehet mást, mint visszamosolyog.”

„Nem az a fájdalom, zokogva sírni, hanem a zokogó fájdalmat mosolyba fojtani.”

„Más semmi? Mindhiába. Vége.
Hullám moraj már a szerelmünk.
Húzzuk szemünkre kalapunkat.
Föl a fejet. Szépen. Temessünk.”

/Kosztolányi Dezső/

 „Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.”

„A szenvedés bárhol és bárhogyan felbukkanhat. Aki mindenáron kerülni kívánja, csak azt árulja el, hogy még nem nyert beavatást.”

„A gondtalan élet nem tanít meg semmire. Pedig a lényeg a tanulás; végül csak az számít, mit tanultunk, mennyit fejlődtünk.”

„Nincs olyan katasztrófa, amely ne válhatna számodra jótéteménnyé, és nincs olyan jótétemény, amelyből ne válhatna katasztrófa.”

„Barátságot ajánlani, ha szerelmet kérünk: a legkegyetlenebb.
Kő, melyet adnak, ha éhen kenyeret kérünk.” /Ouida/

„Nem az a legnagyobb baj, ha rossz dolgok történnek velünk. A legrosszabb az, ha semmi nem történik.”

„Az egyetlen dolog amitől félnünk kell, az maga a félelem.”

„A tűz lobog és hamvába hal, amiből új élet fakad.”

"Az esély a sikerre a nullával egyenlő. Mint egy hógolyó kilátásai a pokolban. De az esély ettől még esély marad."

„A legfájóbb kín örömet színlelni.”

„Lefeküdtem, és néztem, ahogy zuhan az ég lefelé. Elképzeltem, hogy az esőcseppek leoldják a bőrömet. Vártam azt a villámot, amely a szívem közepét hasítja át, és legalább egyetlen pillanatra átélem, hogy száz százalékig létezem.”

/Jesse – Jodi Picoult: A nővérem húga/

„Könnyebb szerelembe esni, ha még nem szeretünk, mint megszabadulni szerelmünktől, amikor szeretünk.” /La Rochefoucauld/

„Légy önmagad!” – néha ez a lehető legrosszabb tanács, amit adhatsz.” Tom Masson

„Ahogy napjainkat, úgy töltjük az életünket is.” Annie Dillard

„Ha ostobaságot csinálsz, csináld lelkesen.” Sidonie Gabrielle Colette

„Ne add meg ennek a szemét világnak, hogy rosszul érezd magad benne!”

"Ha a világ hátat fordít neked, fordíts Te is hátat a világnak!" /Timon  - Oroszlánkirály/

„Az ember csak annak képes többször is megbocsátani, kit tiszta szívéből szeret.”

„A felhők fölött mindig kék az ég.”

„Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tied;
gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom,
hogy ledobhattam bilincseimet.
Egy kézfogás még, - töröld eskünket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó, se tekintet,
hogy a volt vágyból maradt valami.”

/Michael Drayton/

 „Tükröd leszek, hogy lásd ki vagy, ha nem látnád!”

„Csak azok látják a világot a maga valóságában, akiknek szemét tisztára mosták a könnyek.”

„Nem az az igazi fájdalom, melytől könnyes lesz a szem,
Hanem, amit egy életen át, mosolyogva hordozunk csendesen!”

„Minden lehunyt szemmel töltött perccel hatvan másodpercnyi fényt veszítünk.”

„Ha rombadőlnek legszebb álmaid,
Reményeid el ne hagyjanak!
Ne csüggedj, mert csüggedni nem szabad!
Hisz nem egyszer az összedőlt rom felett
A legszebb virág fakad!”

/Vörösmarty Mihály/

"Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál,
s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál..."

/Radnóti/

„Ha valaki elment, ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment, és el tudott menni,
Nehezen akarva, de el kell feledni.”

/Alexandre Dumas/

„Mi van akkor ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével? Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos szingli nő belsőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni.” /Sex and the City/

”Nem arról van szó, hogy félek meghalni, de szörnyen, szörnyen félek attól, hogy ne éljek!”

„Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell ami megöli a csendet...”

„A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél: mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.”

" Az nem a véletlen műve, ha a szakadék szélén ülve, semmibe lógó lábbal haragban állsz az egész világgal ..."

„Megcsókollak
te nekem adsz csókot
aztán elindulsz szótlanul
és magaddal viszed életem.”

/Kassák Lajos/

"Olyasmi ez, minthogy behurcolják-e őt az arénába, ahol élethalál harcot kell vívnia, vagy emelt fővel, önszántából vonul be. Vannak talán, akik szerint e kettő között nincs lényeges különbség, de igazából ezen a különbségen áll vagy bukik minden ezen a világon..."

/Harry Potter 6./

"S mi lehet ma nagyobb bűn és veszély, mint az a sötét megnyugvás a rosszban, amely kajánul és csüggedten ismételgeti: ez mindig így volt és mindig is így lesz!"

/Babits Mihály/

„A biztos megöl, de túléled. A kétely éltet, de belehalsz...”

„Az embert nem a fájdalom öli meg, hanem a remény, amiben csalódott!”

„A magány az, amikor belenézel a tükörbe, és nem néz vissza rád semmi...”

"A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok."

/Voltaire/

„Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
S az új találkozás, bár percek vagy életek múlnak el közben, barátok számára bizonyosság.”

„Hallotta távolodni a lépéseket, hallotta halkulni a zörgést, és nem fordult arra, hogy utánanézzen. Minek? Nem szabad utánanézni annak, ami elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek. Nem szabad. Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad.”

„Emeld fel a tekinteted. Húzd ki magad. Képes vagy rá. Ha sötét is van, mindig lesz új reggel... Tartsd életben a reményt.” /Jesse Louis Jackson/

"Megtagadom hát a szerelmet,
Minden porcikám gyűlöli,
Rám dönt halálos veszedelmet
S most semmi sem vagyok neki.
Elmúltak Ámor napjai,
Az udvarlók nem érdekelnek;
Ha voltam köztük valaki,
Kijelentem, hogy soha többet!"

/Villon/

„A régi boldogság helyét halott csend vette át. De nézd csak, amott zöld hajtás ütötte fel a fejét a romok között... az új, jobb élet kezdetének jele.” /Pam Brown/

„A lelkiismeret olyan seb, amely sohasem gyógyul be, és amelybe még senki sem halt bele.”

„Figyeljetek, létezem, fogja már valaki a két kezem!”

„A szeretet nem ismeri fel önnön mélységét, míg az elválás órája el nem következik.” /Khalil Gibran/

„A végén minden olyan egyszerű lesz ? minden, ami volt és ami lehetett volna. Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt."

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."

„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen…”

„Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.”

/laurell k hamilton/

„Sokszor van, hogy azt az egyet, amit a legjobban akarunk, nem kaphatjuk meg. Összetöri a szívünket, kikészít. A vágy tönkreteheti az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit, azok szenvednek a leginkább, akik nem tudják, mit akarnak.” /Grace klinika/

"Legszívesebben csak ölelném, hogy felejtse végre el a fájdalmakat, mert a múlt elmúlt."

"Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy... Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak, visszatérsz, nem szeretsz és nem remélsz... Ugye nem félsz??"

„Néha bántod akit szeretsz,
Néha szereted aki bánt,
Néha van kit el kell eressz,
Néha van ki visszaránt.”